SÁTORALJAÚJHELYI SZERVEZETE
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI PROGRAMJA 2010.
Mi, a Jobbik sátoraljaújhelyi jelöltjei, azért vállaljuk a nyilvános szereplést, hogy lehetőséget biztosítsunk a Jobbik szavazóinak. Lehetőséget arra, hogy a Jobbik képviselőit is bejuttathassák a helyi és megyei önkormányzatba, biztosítva ezzel, hogy helyi szinten is megjelenjen a radikális, nemzeti jobboldali vélemény. A rendszerváltáskor azért is harcoltunk, hogy megszűnjön az egypártrendszer. Ma sem szeretnénk mást, a különböző vélemények megjelenítését és ütköztetését szükségesnek tartjuk.
Az országgyűlési választás eredménye és a ránk adott szavazatok száma kötelez, egyben reménnyel tölt el bennünket, hogy most is támogatni fognak minket ajánlószelvényeikkel valamint egyéni jelöltjeinkre és megyei listánkra adott szavazataikkal!
Saját programunk olyan kezdeményezések megvalósítása, amely összhangban van a Jobbik politikai célkitűzéseivel, ugyanakkor a Nemzeti Együttműködés Programjához is illeszthető.
Kik a jelöltjeink?
Jelöltjeink olyan bátor és becsületes újhelyiek, akik között van mérnök és szakmunkás, pedagógus és diák, fiatal és tapasztaltabb, munkavállaló és vállalkozó egyaránt. Jól látjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát és a vállalkozók gondjait is, de legtöbbünk családos, több gyermeket nevelő szülő is, így a fiatalok és a családosok problémáit is tapasztalatból ismerjük. A munkanélküliség kilátástalanságát is többen megtapasztaltuk már. Mindannyian keresztény magyar hazafiak és újhelyi lokálpatrióták vagyunk. Így aztán megválasztásunk esetén a közjót szolgáló, megfelelően megfontolt döntéseket fogunk hozni.
Mit akarunk, és mit csinálnánk másképpen?
Elképzeléseinket az a következő csoportosításban ismertetjük:
• Fejlesztéspolitika
• Közlekedés, úthálózat
• Kereskedelem, belváros – Újhely Plaza
• Oktatás, kultúra, egyházak, népfőiskola
• Egészségügy, kórház fejlesztés
• Árvízvédelem, vízgazdálkodás
• Aranybánya skanzen, szabadidő, sport
• Szlovák-magyar kapcsolatok
• Magyar-cigány együttélés
• Közrend, közbiztonság
• Környezetvédelem, tájvédelem
• Energia, gazdaság, pénzügyek
• Politikai hitvallásunk
Fejlesztéspolitika:
A fejlesztéseknek elsődlegesen a munkahely teremtést kell szolgálnia, a város lélekszám csökkenésének és elöregedésének megállítása, a fiatalok itt tartásának elősegítése érdekében.
Az elmúlt évek fejlesztései bár látványosak, ám nem biztos, hogy a lakosság többségének érdekeit és a fenti célokat szolgálják. A fejlesztésekről való döntések mögül hiányzik a nyilvánosság, a demokratikus vélemény-nyilvánítás és az alapos hatástanulmány. Mi ezen változtatnánk, jelentős döntések előtt kikérnénk a lakosság véleményét, közzétennénk várható hatásokat (fenntartási költségek, bevételek, munkahelyek, stb.).
A fejlesztési pályázatokban nagyobb hangsúlyt fektetnénk a már meglévő termelő vállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a helyi vállalkozókkal közös fejlesztésekre, valamint új termelő beruházások létrehozásának segítésére, a bezárt, kihasználatlan telephelyek (Herukon, Bútorgyár, stb.) termelési célú hasznosítására.
Közlekedés, úthálózat:
A közlekedési fejlesztések tehermentesítették a főutcán lakókat, de a lakóövezetre zúdították a forgalmat. Bár a Polgármesteri Hivatal környéke kellemes és nyugalmas sétálóutca lett, de ennek ára a lakótelep lakóinak nyugalma. Egyik oldalon a Vasvári utca, másik oldalon az elterelő út zaja és bűze terheli az ott lakókat, a nagy forgalom veszélyezteti a gyalogosan közlekedők biztonságát.
Miközben azon az útvonalon egyetlen közlekedési lámpa sem segíti a ténylegesen veszélyes forgalmat, ugyanakkor a Rákóczi út torkolatába akkor telepítették feleslegesen a jelzőlámpát, amikorra a forgalmat jórészt elterelték onnan.
Az autóval közlekedőket és a környezetet is fokozottan terheli az átfogó koncepcióval nem kellően alátámasztott fejlesztés.
Az elkerülő útvonalakon mindenütt sebesség-korlátozások és megállási tilalmak nehezítik a közlekedést és a belváros kerülgetése jelentős belső forgalmat és többletköltséget okoz. A belváros mesterséges zsákutcák tucatján közelíthető meg, de a parkolóhelyek hiányában ez sokszor megoldhatatlan.
Megfontolandó lenne egy hegy-völgy közlekedési tengely kialakítása, pl. a Petőfi utca kétirányúsításával, és az egyirányúsítások ésszerűségét is át kellene gondolni.
Szükséges lett volna egy átfogó közlekedésfejlesztési koncepció és hatástanulmány készítése, sőt, ma sem késő, mi ezt szorgalmazni fogjuk.
Miután ezek a fejlesztések a város minden lakóját érintik, meg kellett volna kérdezni a lakosság véleményét egy helyi népszavazás formájában, hogy tényleg akarja-e ezt?
Hiányzik a helyi tömegközlekedés. Az e funkciót valaha részben betöltő kisvasút megszüntetése az egész térséggel együtt a várost is sújtotta. Ez is olyan feladat, amely akár egy autóbusz vásárlásával (bérlésével?), okos útvonal és menetrend szervezéssel sokat könnyíthetne a városlakók életén.
Természetesen itt nincs módunk minden közlekedési probléma taglalására. A 37. út várost elkerülő szakaszának végleges kihelyezésével, vasúti felüljáró építéssel, a Sátoraljaújhely-Sárospatak szakasz négysávúsításának előre ütemezésével, a vasút villamosítással, a Bodrogköz felé vezető út nyomvonalának kiegyenesítésével a Berecki-hídig (a „Papok-dűlője” nyomvonalán), víziút fejlesztéssel csak említés szintjén foglalkozunk (utóbbival később kissé bővebben is).
Miközben az elmúlt években az önkormányzat fejlesztéseinek legnagyobb részét útépítésekre fordította, a lakótelepen nincs szilárd burkolatú parkoló, és számtalan utcában nincs járda. A városon kívüli kerékpárutakhoz a városon belül elfelejtettek kerékpárutakat és -sávokat kialakítani.
Oktatás, kultúra, egyházak, népfőiskola:
Az oktatás teljes megújítását szükségesnek és halaszthatatlannak tartjuk, helyi szinten is. Ezen belül különösen nagy hangsúlyt fektetnénk az irodalom- és történelemoktatás új, valódi nemzeti alapokra helyezésére, a reál tantárgyak és szakmák, valamint a szakképzés és a pedagógus pálya presztízsének visszaállítására.
A valódi, hamisítatlan magyar őstörténelem oktatása, a hun – avar – székely – magyar rokonság, a ma Kínában lévő, belső-mongóliai, nemrég feltárt, de már világörökségre jelölt egykori hun főváros, Ordosz, és az onnan a Kárpát medencéig, sőt Itáliáig kiterjedő hun-magyar törzsszövetség történetének oktatása fontos adalék lenne nemzeti identitásunk megerősítéséhez. A Habsburgoktól megörökölt és régen túlhaladott finnugor nyelvrokonság oktatásának erőltetése helyett a valódi nyelv- és történelmi gyökerek oktatása, a székely-magyar rovásírásnak vagy Paál Zoltán jórészt ismeretlen életművének, az Arvisurának oktatási anyagként való ismertetése ugyanilyen fontos lenne.
A történelmi egyházak támogatása a térség egyéb településeihez képest megalázóan alacsony; módot kell találni ennek növelésére. Szükségesnek tartjuk a hit- és erkölcstan-etika oktatás bevezetését az állami iskolákban is.
Itt jegyezzük meg, hogy iskolai egyenviseletnek a nyugati demokráciákban is elfogadott bevezetését nem elleneznénk. Ezzel nem sérülne a demokrácia, viszont megszünne a szülőket sokszor terhelő iskolai öltözködési verseny, ugyanakkor a hazai (helyi) konfekcióipart is helyzetbe hozhatnánk vele.
A csökkenő születésszám következtében az általános iskolák kihasználatlansága miatt kényszerűen foglalkozni kell az előbb-utóbb elodázhatatlan iskola bezárással is.
Adott esetben az így felszabaduló épületet speciális igényű, vagy tehetséggondozó alapítványi iskola, óvoda beindítására lehetne hasznosítani.
A költségvetés helyzetén javítandó, a nem alapellátást biztosító intézmények megyének történő leadását ismét napirendre kell tűzni, hiszen pl. az V. István Közgazdasági Szakközépiskola fenntartása éves szinten 40 mFt kiadást jelent a városnak!
Az újkori történelem oktatásában is szakítanánk a leváltott rendszer ideológiáját tükröző helyi gyakorlattal. A rendszerváltó lendület csak odáig jutott eddig, hogy a „dicsőséges 133 nap”, az úgynevezett Tanácsköztársaság emlékművét eltávolították a Polgármesteri Hivatal mellől, de az őket hatalomba segítő, nemzetáruló Károlyi Mihály nevét szégyenünkre még ma is utcanév tábla dicsőíti, ennek megváltoztatására már nem jutott erő (pénz, akarat?) Hát most itt az idő!
Itt az ideje a Trianon utáni időszak átértékelésének, valamint a Délvidékre bevonuló magyar honvédekre és civil lakosságra orvul lövöldöző, és ezért jogos büntetésüket itt töltő rabok börtönlázadásának a Hősök terén emléket állító ú. n. „Partizán emlékmű” áthelyezésének, de a Partizán u. és a Mártírok útja átkeresztelésének is! Vagy állítsunk emlékművet a börtönbüntetését szintén itt töltő, többszörös gyilkos Magda Marinkónak és a bankrabló Ambrus Attilának, a „whiskys rablónak” is?
2011-ben lesz 750 éves város településünk, erre fel kell készülni. Ez alkalomból egy Szent István vagy egy Turul-szobor állítását szeretnénk megvalósítani, amellyel nemzeti identitásunkat erősítő, méltó emléket állíthatunk az évfordulónak. Egy színvonalas ’56-os emlékmű megépítése is szükséges lenne.
Ide tartozik még trianoni mementónk, a Magyar Kálvária fejlesztésére irányuló tervünk is. Ennek keretében a felvezető út megfelelő színvonalú kijavítását (és villamos hálózat felvezetését) összekötnénk a Trianonban elcsatolt és megcsonkított vármegyék és települések magyar neveinek megörökítésével, amelyet pl. a felvezető út, vagy a 100. Országzászló és a Szent István Kápolna közötti plató szélén elhelyezendő kőoszlopokra vésve képzeltünk el. Itt is szükséges lenne a nemzeti örökségvédelmi védettség.
A sátoraljaújhelyi Jobbik az oktatási reformot saját eszközeivel is elő kívánja segíteni, ennek érdekében már lépéseket tettünk a Jobbik támogatásával több éve működő Attila Király Népfőiskola sátoraljaújhelyi kihelyezett tagozatának létrehozására. Ebben a leendő új önkormányzat támogatására is számítunk.
Ugyancsak a Jobbik meglévő intézményére, a Csengey Dénes Könyvtárra támaszkodva szeretnénk annak fiókkönyvtárát Sátoraljaújhelyen létrehozni, amelyben a remélhetőleg megváltozó, de jelenleg még regnáló kultúrpolitika következtében máshol nem kölcsönözhető könyvekhez, folyóiratokhoz juthatnának hozzá a nemzeti irodalom iránt érdeklődők.
Egészségügy, kórház fejlesztés:
Az Erzsébet Kórház élére kinevezett önkormányzati biztos tevékenységének eredményessége számunkra nem egyértelmű. 3 hónapos tevékenységéért a város kifizetett 7,5 mFt-ot, ennek eredményeként igazgató cserét hajtottak végre, valamint diszkriminatív módon, a kisegítő és szakdolgozók egy kis csoportjának 10 %-os munkaidő- (és bér-) csökkentését rendelték el.
Biztos, hogy a takarítónőktől és néhány szakdolgozótól elvont pár tízezer forint helyrebillentette a pénzügyi egyensúlyt?
Eközben a kórház 1.500 mFt pályázati támogatással nagyléptékű fejlesztésre készül, ami örvendetes. Bizonyára itt is készültek hatástanulmányok, amelyek kellően alátámasztják fejlesztést.
Vajon a sárospataki járóbeteg-ellátó rendelőintézet fejlesztése milyen hatással lesz a mi kórházunk gazdálkodására?
Árvízvédelem, vízgazdálkodás, csatornahálózat – Ronyva–Bózsva komplex hasznosítása
A megépített kerékpárút duzzasztógátként kiválóan funkcionált, ami a Tesco előtti tó felduzzasztásában jelentkezett, de árvízvédelmi töltésként nem vált be. Sajnos a három évvel ezelőtti árvíz nem volt elegendő figyelmeztetés a töltések megépítéséhez, ehhez meg kellett várni az ez évi katasztrófát!
Mi a most már elodázhatatlan árvízvédelmi töltések építését összekapcsolnánk egyrészt a csapadék- és szennyvízelvezető hálózat árvízkor tapasztalt hibáinak felszámolásával, de ezen túlmenően a Ronyva és a Bózsva komplex hasznosítását szeretnénk megvalósítani. Erre kidolgozott projekt javaslatunk azonban csak tényleges összefogással, kormányzati és uniós pályázati támogatással valósítható meg!
Ebben benne foglaltatik az árvízvédelmi töltések megépítésével együtt a Ronyva duzzasztása a Bodrog torkolatban megépítendő duzzasztóművel, és egy törpe vízerőmű létesítésével a szennyvíztelep mögött, amelynek alvízcsatornája a Holt-Ronyva lenne. Ezzel a Holt-Ronyvát újra élővízzé varázsolhatnánk, és ismét biztosítható lenne a varázslatos természetvédelmi terület, a Long-erdő és a Kapronca-ér hiányzó vízellátása.
Persze itt is szükséges lenne az árvízvédelmi töltések megépítése a Bodrog árvize ellen, a Bodrog-zugi vésztározó miatt, de ez egyben lehetővé tenné a vasút és a 37. út közötti területre történő vízkormányzással egy vízisport centrum, vagy egyszerű csónakázó- és horgásztó megvalósítását, sőt, a bányakanyaron túli vízjárta területek vízellátásával azok hasznosítását is lehetővé tehetné pl. a halgazdálkodás meghonosítására.
A vízzel kapcsolatos terveink itt nem érnek véget: A Ronyva duzzasztása és egy zsilip megépítése által víziút összeköttetés alakulhatna ki a Bodrogon át Sárospatak-Tokaj és Borsi-Bodrogszerdahely irányába, ami a vízi turizmust is lehetővé tenné, de a nem távoli jövőben ismét növekvő jelentőségű vízi áruszállítás lehetőségét is biztosítaná. A víz közelsége a csónak- és kishajóépítő tevékenységet is meghonosíthatná.
Az egykori Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal jelenleg használaton kívüli iker Ronyva hídjának egyik felét közúti híddá alakítva, rehabilitálnánk a Berecki út Volán-telep felé eső szakaszát, és a vasút-közút-víziút találkozásánál intermodális logisztikai csomópontot hoznánk létre. E célra EU pályázati pénz nyerhető, és a felszámolt Bútorgyár telephelyébe ismét életet lehetne lehelni, munkahelyeket teremtve.
A Kenyérgyártól a Fehér-patak és Ronyva-árapasztó megépítendő töltésén végig, az említett vasúti hídon és a Ronyva töltésén át kerékpárutat építenénk ki a Berecki révig, leágazással Borsiba, a Rákóczi kastélyhoz, valamint a vasút mentén a Várhegyig a meglévő kerékpárúthoz, ezzel biztosítva a belterületi összekötő kerékpár útvonalat is.
Aranybánya skanzen, szabadidő, sport:
A Kalandparkhoz kapcsolódva kibővítenénk a tanösvény hálózatot, bemutathatóvá tennénk a bányi-hegyi volt aranybányászat emlékeit, ideértve a horpákat, a szellőzőkürtőt és a tárnákat is, de első, legfontosabb lépésként nemzeti örökségvédelem alá kellene helyezni annak egész környezetét. Kevesen tudják, hogy nem csak Telkibányán, de itt is már a XIV-XV. századtól működő aranybánya volt, amelynek tárnái ma is bejárhatók. Az egykori bányászházak helyreállításával egy skanzen keretében be lehetne mutatni az aranybányászat és aranyérc feldolgozás egykori technikáját, és egy emlékművet is szeretnénk felállítani a bányában az 1930-as években odaveszett harminc bányásznak. E téma kutatásával még tartozik a város az egykori áldozatoknak.
Ugyanitt a "Lavathy-kert" ideális környezet lenne egy vadaspark és/vagy arborétum megvalósításához. A terület az Országos Kék Túra túristaútvonal közvetlen közelében fekszik, annak útvonalát kismértékben korrigálva ez is egy látogatottság növelő lehetőség.
A sporttámogatások területén is szükséges reformokat végrehajtani, ne olyan tömegsportot támogassunk, amely csak az utolsók között kullog, hanem amelyik az élmezőnybe tartozik és eredményeket, ezáltal hírnevet jelent a városnak is.
A vízgazdálkodásnál említett víziút fejlesztéssel a vízisportok új ága, nevezetesen a kajak-kenu (esetleg szörf-) sport meghonosításának lehetőségét is megteremthetnénk.
Szlovák-magyar kapcsolatok:
Új alapokra helyeznénk a magyar-szlovák viszonyt, helyi szinten is.
Azt gondoljuk, hogy a defenzív, örökké visszavonulót fújó külpolitikát fel kell váltania az egyenrangú, azonos mércét alkalmazó határozott magatartásnak.
Ha a szlovákok kitehetik a kishatárnál a gépjármű forgalom tilos táblát az ő oldalukon, mi is kitehetjük a nagy határnál mondjuk a személygépjárművel behajtani tilos táblát.
Ha a szlovákok nem engedik a magyar zászlót kitűzni a kassai magyar konzulátusra, nekünk sem szükséges a szlovák zászlóval díszíteni a rendőrség épületét.
Ha a szlovákoknál a belső útvonalnak van elsőbbsége a határátkelő forgalmával szemben, akkor nekünk sem a határátkelő forgalmának elsőbbségét kellene biztosítanunk a Hegyköz irányával szemben.
És ha már a végardói termálfürdőből kiszorítottak minket a szlovákok, mert magyar ember már nem szívesen megy a szlovákul beszélőkkel kitömött medencébe – pénze sincs rá talán, – a saját strandunkon segíthetnénk a helybeli lakosokat egy magyarbarát, kedvezményes belépő váltási lehetőséggel, mielőtt innen is kiszorulunk...
Magyar – cigány együttélés:
Beszélnünk kell a cigánysággal, a demográfiai helyzettel és a város megtartó képességével kapcsolatos nézeteinkről is, hiszen e kérdések is alapvetően befolyásolják életünk és jövőnk (gyermekeink jövője) milyenségét.
Először is leszögezzük, a cigánysággal, mint népcsoporttal, semmiféle előítéletünk, problémánk nincs. Ugyanolyan fontos részei életünknek, kultúránknak, történelmünknek, akár a palócok, matyók, svábok! Az, hogy helyzetük, képzettségük hiánya, és a munkahelyek hiánya folytán nem találnak munkát, súlyos és azonnal orvosolandó hiba!
Ugyanakkor a cigánybűnözésről, és annak az antiszociális, bűnöző, élősködő és segélyért szaporodó, a dolgozó „parasztokat” megvető, a védteleneket terrorizáló, csicskáztató, pökhendi néprétegről - amely nem a bőrszínéről, hanem az életviteléről ismerhető meg, - lesújtó véleménnyel vagyunk!
Ide tartozik az a néhány jómódú, luxusautókon közlekedő, cifra házakat építő gazdag család is, akik saját társaik nyomorúságát használják ki uzsorával, lányok futtatásával vagy éppen a „szocpol” kedvezmények kijátszásával. Velük kapcsolatban zéró toleranciát követelünk!
Újhelyben mindkét réteg megtalálható. Az első csoport, amelyik igyekszik munkát találni, gyermekeit iskolába járatja, és nem jövedelemforrásnak, hanem a jövő építő munkásainak tekinti őket, segítendő és támogatandó. Megfelelő munkahelyek létrehozásával, pl. a már említett halgazdálkodási iparág meghonosításával, energiafű és energiaerdő ültetvények telepítésével munkalehetőséget kívánunk számunkra teremteni. Olyan közmunka konstrukciót is szeretnénk bevezetni, ahol a közmunkások tényleges mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelő tevékenységet végeznek, önkormányzati vagy bérelt területeken, amelynek termékeit szociális segélyezésre lehetne fordítani.
A másik csoporttal szemben a zéró tolerancia elvét támogatjuk! Ez azt jelenti, hogy az érvényben lévő jogszabályok maradéktalan betartását kell megkövetelni tőlük is. A felügyelet nélkül az utcán szaladgáló 2-3 éves gyermek vonja maga után a kiskorú veszélyeztetése, a közúti forgalom veszélyeztetése jogkövetkezményeit, még mielőtt tragédia történik! Az ilyen-olyan hevenyészett, engedély nélküli toldaléképületek vonjanak maguk után építéshatósági eljárást, kényszerbontást, akárcsak bárki más esetében. A jogosítványok megszerzését utólag is ellenőrizni lehet. Az egyre szaporodó fakereskedők árujának eredetét is érdekes lenne firtatni...
Politikai hitvallásunk:
A végére hagytuk bel- és külpolitikai nézeteink összefoglalását – senki ne gondolja, hogy semleges álláspontot képviselünk, vagy nem kívánjuk egyértelműen leszögezni hovatartozásunkat.
Mi a nemzet és szűkebb lakóhelyünk, városunk hűséges munkásai vagyunk és kívánunk lenni a jövőben is. Testvérünknek tartunk minden magyart, a trianoni határokon innen és túl.
Ezzel szemben ellenségünknek tekintünk mindenkit, aki a nemzet romlását elősegítette vagy elősegíti, akár a régi, akár az új országhódítók kiszolgálásával, legyen annak neve bármilyen „-izmus”, kommunizmus, szocializmus, globalizmus vagy cionizmus. Nem vagyunk naivak, tudjuk, jól, hogy a valódi ellenség igazi arca sokszor nem látható, báránybőrbe bújt farkasokkal van dolgunk.
Elítéljük a régi és a mai fasizmus minden megnyilvánulását, azt is, ami a II. világháború idején történt, de azt is, ami ma Palesztinában a földönfutóvá tett palesztin néppel történik.
Barátként tekintünk minden népre, amely nem más népek rovására próbál fejlődni és gyarapodni. Támogatjuk a kölcsönös előnyökkel járó kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat és szükségesnek tartjuk keleti kapcsolataink megerősítését.
Tisztelt Választó Honfitársunk!
Fenti terveinket és nézeteinket azért adjuk közre, hogy megfontoltan és felelősséggel tudjon dönteni, természetesen azt remélve, hogy ránk adott szavazatával mindannyiunk szebb jövőjére szavaz!
Sátoraljaújhely, 2010. augusztus
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Sátoraljaújhelyi Alapszervezete
(Vége!)